2013. június 24., hétfő

A MoodleMoot 2013 konferencia egyik előadása a Pearson EQUELLA szolgáltatását mutatja be. Íme egy kis előzetes az előadásból:

Az EQUELLA olyan digitalis repozitórium, amely forradalmasítja azt a módot, ahogyan az intézmények kezelik és létrehozzák az online tartalmakat. Az EQUELLA már számos egyetemen, főiskolán, iskolákban és vállalati intézményekben bizonyítja hatékonyságát szerte a világon.

Keresések optimalizálása: az EQUELLA leegyszerűsíti az intézménynél tárolt tartalmak, dokumentumok közti keresést. Nemcsak megtalálja, de osztályozza, valamint elő is hívja azokat a Moodle-ban.
A Szerzői is Digitális Jogszabályoknak megfelelően az EQUELLA biztosítja, hogy a feltöltött tartalom a szerzőtől ne származhasson el. Az EQUELLA rugalmasan kezelhető, alakítható felülettel rendelkezik, így mindenki a maga preferenciái alapján állíthatja be.
Az EQUELLA a legtöbb starndardnak megfelel – az IMS specifikációi szerint készült, és megfelel a SCORM és METS előírásainak. Könnyű a használata: gyors és egyszerű keresést biztosít, beleértve az utoljára keresett, illetve hozzáadott tartalmakat, valamint a megjelölt kedvenceket is.

2013. június 14., péntek

Moodle 2.x haladóknak- fedezzük fel a Moodle 2 rejtett szépségeit

Bár a Moodle 2.0 már közel 3 éve megjelent, a felhasználók többsége még mindig nem vette a bátorságot a verzióváltásra, vagy ha ki is próbálta a 2.x sorozat valamelyik alverzióját, akkor sem feltétlenül alkalmazza az abban rejlő lehetőségeket.
Forrás: https://moodle.org/stats/

Az új szolgáltatások, a szokatlan felhasználói felület, a megújult állománykezelés, a kompatibilitás miatt kezdetben hiányzó kiegészítő modulok sok bosszúságot okozhattak a verzióváltóknak, azonban összességében kijelenthetjük, hogy a 2.0 óta megjelent verziók mindegyike sok-sok újítást hozott a Moodle életében, megkönnyítve ezzel az üzemeltetők, a tanárok és nem utolsó sorban a Moodle segítségével tanulók életét.

Moodle + usability
Különösen jelentősek voltak a felhasználói élmény javítását szolgáló fejlesztések. A most megjelent 2.5 verzióra beértek azok a felhasználói felületet érintő változások, amelyek átláthatóbb navigációt és egyszerűbb kezelést, könnyebb fájlfeltöltést tesznek lehetővé. Szintén jelentős a mobileszközök irányába történt nyitás, amely valós alternatívává teszi a mobil tanulást.
A korábban csak kiegészítő modulként elérhető eszközök (pl.: kérdőív, könyv) alaprendszerbe való beemelésével, illetve a korábbi eszközök ésszerűsítésével (pl.: egyetlen - jól paraméterezhető - feladattípus van a korábbi négy helyett) a tanárok/oktatók munkája is könnyebbé vált. Ugyanitt érdemes megemlíteni a a tanulásirányításban és az értekelésben történt változásokat vagy kurzusfelületek változatos kialakítását lehetővé tevő új kurzusformátumokat.
Az üzemeltetők/rendszergazdák is sokat nyertek az új verziókkal: gondolok itt pl.: a webes felületről telepíthető és frissíthető modulokra, vagy az adminisztrátori munkát segítő számos kiegészítőre.

A tutoriálon a fenti újdonságokból emelünk ki néhányat:
  • Ötletek, tippek, trükkök, beállítások, paraméterek, modulok
  • A megújult állománykezelés örömei és bosszúságai
  • Tananyagtárházak (adattárak) használata
  • Új kurzusformátumok (más igények ... más megjelenés)
  • Felhasználókezelés - érdekes lehetőségek
  • A Moodle mobil eszközökön
  • Hasznos vagy éppen nélkülözhetetlen kiegészítő modulok telepítése és konfigurálása
  • A Moodle 2.5 újdonságai

Forrás: https://myspace.com/moodleman
Kinek ajánljuk ezt a tutoriált: 
Tanárok, oktatók, tananyagszerzők, valamint az üzemeltetésért felelős informatikusok, rendszergazdák, akik már használják a Moodle 2-es verzióját, de szeretnének többet kihozni a rendszerből.




Szeretettel várunk mindenkit a 8. Magyar MoodleMoot konferencián!

Vágvölgyi Csaba

2013. június 6., csütörtök

Szerkezeti munkák: Moodle 2.5 alapok kezdőknek II.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/c/c5/Bob_the_builder.jpg

Ha már kész az alapozás, jöhet a szerkezeti munka. Ha már tisztában vagyunk az alapvető fogalmakkal, mind az e-learning, mind a Moodle és nem utolsó sorban önmagunkban, akkor elkezdhetjük felépíteni a kurzusainkat, megszervezni a tanári munkát.

A kurzusmenedzsment eszköztárát ismerhetik meg a résztvevők ebben a szakaszban. A hangsúly a menedzsmenten, a kurzus adminisztratív lehetőségeinek kiaknázásán van, természetesen az aktuális Moodle verzió lehetőségei szerint.

Adminisztráció és beállítások - a kurzus finomhangolása lesz az elsődleges téma. Áttekintjük a menürendszert és mintákat készítünk az egyes beállításokra, majd ellenőrizzük azokat.

Igen izgalmas területet is érintünk azzal, hogy az értékelést a rendszerre bízzuk, értékelési és pontozási stratégiát alkotunk, feltárjuk mindazt, ami az érdemjegy mögött van, vagy lehet.

A tesztek, kérdésbankok készítése, szervezése, típusai, menedzsmentje örök téma. Nem is gondolnánk mennyi típusa lehetséges, ráadásul ezekhez a Moodle partner, megteszi amit elvárunk tőle.

Kipróbáljuk a riportokat, statisztikákat, és elemezzük mit is olvashatunk ki mindezekből. 

Ugye milyen jó lenne, ha a félévi jelentést grafikonokkal, statisztikákkal tudnánk alátámasztani? Ha a tanulók és a tanár munkája nem csak egy fárasztó félévről, hanem a sikerekről és a nehézségekről egyaránt beszámolna? Ha abban látható lenne, hol és mit lehetne jobban, másként csinálni?

Sokan használják a virtuális tanulási környezet, a digitális kollaboráció kifejezését. Alkossunk együtt ilyen aktivitási tereket! Helyezzünk el benne tananyag-objektumokat, anélkül, hogy bonyolult programozási feladatot végeznénk. Egyszerűen használjunk: Moodle-t!

aktivitás ikonok
Szeretne jobb lenni? Ebben segít a Moodle. Ha a kurzusunkat jól akarjuk szervezni, ahhoz a tevékenységeinket is jól kell szervezni. Az egyes aktivitási modulokhoz átgondolt értékelési metódust kell illesztenünk. Ezt fogjuk gyakorolni.

A célcsoport elsősorban a keretrendszer legújabb verziójával most ismerkedő oktatók, akik betekintést szeretnének nyerni az adminisztratív eszközrendszerbe. A kurzus elvégzésével önállóan adminisztrálhatja Moodle kurzusát, kiaknázhatja a felhasználók kezelésében, a kurzus beállításaiban, valamint a virtuális oktatási terek kialakításában rejlő lehetőségeket.

A tutoriál nem igényel előzetes ismereteket, de feltételezi az A2 modul ismeretét.

Sinka Róbert, PhD
e-learning szakértő, Monguz Kft.

Betonozzunk: Moodle 2.5 alapok kezdőknek I.

http://www.bobthebuilder.com/uk/index.html

Közel egy évtizede foglalkozom digitális pedagógiával, elsősorban gyakorlati alapokon, a pragmatikus módszertant részesítve előnyben.

Időnként úgy tűnik, az eddig elvégzett munka sikeres volt, lezárult egy szakasz, amely eredményeként az információs kor és azon belül a digitális pedagógia módszertana eljutott mindenkihez és mára "közértelmű" a diáktól a szülőig, a szakmabeliektől a műkedvelőkig. Mindenkinek, hiszen oly sokan és oly sokféle digitális eszközt használunk ma már.

De nem! Ha közelebbről megnézzük, jól látható, hogy az „okos eszközök” elterjedése nem oldott meg mindent. Tanulni kell, ez bizony nem változott, tartozzon valaki bármely generációhoz. Amiről pedig nem szabad elfeledkezni, hogy mindig vannak kezdők, akik a „betonozásnál” tartanak és örökké lesznek újrakezdők is, akik elakadtak a „szerkezeti munkákban” és egy kis ösztönzésre szorulnak. Az alapozó tutoriálokkal nekik szeretnénk segíteni.

Az első alapozó tényleg alapoz, és alapvetően a keretrendszer áttekintését és megismerését szolgálja. A hangsúly az oktatói munka szervezésén, a virtuális tanulási környezet felépítésének módszerein van, természetesen mindez az aktuális Moodle verzió nyelvére lefordítva.

A képzés keretében megbeszéljük az alapvető fogalmakat. Mitől e-learning az e-learning? Megnézzük, milyen válaszokat ad a keretrendszerünk erre a kérdésre. Hogyan juttassuk be a tanulókat és a tananyagokat? Hogyan vegyük rá őket, hogy dolgozzanak a keretrendszerben? ... és ... Hogyan tegyük a Moodle-t egy hasznos eszközzé, mielőtt adminisztrációs nyűggé válna?

Igyekszünk olyan oktatási szituációkat szimulálni, amely megmutatja: tanárnak lenni jó! A Moodle segítségével pedig még jobb is...

Az alapozóban a oktatói munka támogatásával kiemelten foglalkozunk. Megtervezzük, miként osztjuk meg a tananyagokat, ütemezett feladatokat készítünk, kipróbáljuk az alapvető tevékenység típusokat, bekukkantunk a haladási naplók és a bejárási útvonalak rejtelmeibe, felkutatjuk a belső és külső kommunikáció lehetőségeit és az eszközrendszerét. Már az első perctől kurzust építünk és elsajátítjuk az a digitális pedagógia folyamatmenedzsmentjének alapjait.

Bár valamennyi tevékenységet nem érinthetjük, igyekszünk a résztvevők kérdéseire válaszolni, konkrét pedagógiai szituációkra megoldást javasolni. Itt az ember lesz a gép előtt, és nem fordítva.

Kinek ajánlható egy ilyen alapozó kurzus? A tutoriál elsősorban a keretrendszer legújabb verziójával most ismerkedő oktatók számára nyújt betekintést a rendelkezésre álló eszközrendszerbe, de az újrakezdők is találhatnak számos érdekességet a legújabb verzió használatában.

Előismeretek nem szükségesek. Nem több, mint amennyi egy okos telefon bekapcsolásához kell. Amit viszont érdemes a résztvevőnek magával hoznia: a jókedvét és a mosolyát! Minden mást mi biztosítunk: módszertan, tananyag és a legújabb 2.5+ verziószámú keretrendszert.

Sinka Róbert, PhD
e-learning szakértő, Monguz Kft.

2013. június 5., szerda

E-learning tartalom fejlesztésének módszerei a Széchenyi István Egyetemen

2004-ben kaptunk egy olyan feladatot, hogy a klasszikus levező képzést át kell alakítani egy hallgató-barát rendszerré.  Az ok: „péntek délután fáradt oktatók, hasonlóan fáradt hallgatóknak akarnak néhány órában egy teljes félévi anyagot átadni”.

A lehetséges megoldások közül csak egy maradt: az e-learning. Elkezdtünk a Coedu CMS rendszerrel ismerkedni, majd az egyetem ezt meg is megvásárolta.  Ezzel kezdődött el Győrben a Széchenyi Egyetemen az e-learning fejlesztés.

Gyorsan kiderült, hogy az oktatók – bár tankönyvet már írtak – nem igazán érzékelik azt a különbséget, amely a nappali elitképzés és a levelező tömegképzés pedagógiai és módszertani igényei között létezik. Bár igyekeznek mindent megtenni a hallgatók felkészítése érdekében. Ezt érthető is, hiszen a felsőoktatásban nem elvárás a tanári-pedagógiai végzettség (ennek az összes következményével).

A fentiek indukálták az egyetemen megkezdett e-tananyagfejlesztés szervezeti és módszertani megoldásait:
  • a tananyag fejlesztése célirányos (önállóan tanulható tartalmak kellenek)
  • a tananyag tartalmazza azokat a módszertani megoldásokat (cél, követelmény, tanulási instrukciók, önellenőrzés…), amelyek a hallgató önálló munkáját irányítják, segítik
  • működtetni kell egy LMS rendszert (Coedu, Moodle), amely szervezi az oktatást
  • minden tárgyhoz (kurzus) tartozzon egy tutor
  • a résztvevőket fel kell készíteni feladataik megoldására (ilyent még nem csináltak)
A tananyagfejlesztés során kialakult az a rendszer, hogy minden tartalomhoz a következő szereplők kellenek:
  • szerző (felelős a szakmai tartalomért)
  • módszertanos (felelős a tartalom módszertani felépítésért)
  • digitalizáló (elkészíti Word állományból a SCORM tartalmat)
  • lektor, fordító, stb.
A szerzőket egy tréning jellegű 2x2 napos felkészítéssel segítettük.
Az első alkalommal (2 nap) történt meg az alapozás. Itt a résztvevők egy közös tartalmon keresztül modellezték az e-learning tartalmi fejlesztés összes lépését:
  • a pedagógiai tervezés lépései (célok, követelmények…)
  • tartalom behatárolása
  • szemléltetés
  • ellenőrzés és értékelés, stb.
Az elméletet azonnal gyakorlati feladatok követték: ami elhangzott, azt azonnal ki lehetett próbálni (közös tananyag: középiskola fizika: egyenes vonalú egyenletes mozgás, lencsék képalkotása, stb.).
A megbeszélések után mindenki a saját fejlesztendő kurzusának egy leckéjét a modelltartalom alapján áttekintette, és itt is elvégezte a megismert, kipróbált lépést.

Azaz a tartalomfejlesztés lépéseit kicsiben el kellett végezni (szabályozott körülmények között).

A második alkalommal (2 nap) a fejlesztők már csak a saját tartalommal dolgoztak. A módszertanos kollégák itt állandóan segítették a munkát. Így akár egy teljes modult is sikerült összeállítani.
A tréning után folytatódott a fejlesztés, elkészültek a tananyagok. Érdekes, hogy ezeket nagyon hamar már a nappali képzésben is felhasználták.

Az utóbbi években 100-at meghaladja az összeállított és alkalmazott e-tartalmak száma. Ezek nélkül nem tudtunk volna elindítani olyan szakokat, szakirányokat, amelyek teljesen az e-tanulásra épülnek. Nem tudtuk volna elindítani a duális mérnök BsC képzést, ahol a hallgatók két félévet egy vállalatnál töltenek (heti 40 órás munkaidőben).

A MoodleMoot 2013 konferencián felajánlott módszertani felkészítés a korábban leírt tréning rövidített változatát modellezi. Itt várunk minden olyan érdeklődőt, aki az e-learning tartalmi fejlesztés és felkészítés fenti megoldását meg kívánja ismerni.

Nagy Tamás

2013. június 2., vasárnap

Tutoriálok – A tananyag-szervezés eszközrendszere

A tutoriálon a Moodle legújabb – 2.5-ös verziójában fogunk dolgozni. Ismét számos újdonsággal találkozhatunk az új verzióban. Ezek egy része standard, de ajánlunk kiegészítő modulokat is. No, de miről lesz szó valójában? Alapvetően két területre koncentrálunk. Ezek a következők:

  – A tananyag bejárásának és a hozzáférés szabályozása;
  – Az értékelés tervezése, értékelési módszerek;

Az értékelés és a feltételes tevékenységkezelés szorosan összefügg.

A Moodle 2-es verzióiban megjelenő „Tevékenység teljesítése” túlmutat a tanulói tevékenységek nyomon követése terén az eddig ismert – a naplózáson alapuló – eszközökön. Ugyanakkor további szolgáltatások alapjául szolgál. Ilyenek például az „Elérhetőség korlátozása”, az „Ellenőrzőlista” összeállítása, stb.
A tananyagok elrendezése a kurzus felületén, a sorrend érzékelteti a tanuló számára, hogy milyen sorrendben célszerű haladni a tananyagban. Előfordulhat azonban, hogy a tananyag olyan függőségeket tartalmaz, amelyeket érvényesítenünk kell a sikeres tanulás érdekében. Amennyiben kurzus tevékenységeket is tartalmaz, akkor további függőségek jelennek meg. Ezért ismerkedünk meg részletesen az elérhetőség korlátozásának a lehetséges módjaival.

Adaptív tanulás támogatása

A függőségek segítségével az elérhetőség korlátozása lehetőséget ad az adaptív tanulás támogatására. Amennyiben a tanulók teljesítményétől tesszük függővé az egyes tananyagrészek megjelenését, lehetőségünk van arra, hogy az eltérő képességű tanulók más-más tananyaggal folytathassák a tanulást. Illetve a tananyag „ugyanaz”, de más-más megfogalmazásban. Az egyik változat az eminenseknek szól, akik gyorsabban képesek haladni a tananyagban, míg a másik  más megfogalmazásban a „gyengébb” tanulóknak szól. Ez ugyan több munkával jár, de a sikeres tanulás alapja lehet.

Személyre szabott tananyag

A szerepek testreszabása mellett már az elérhetőség korlátozásával is szabályozhatjuk, hogy az egyes tananyagrészeket, vagy tevékenységek csak bizonyos tanulók, illetve tanulócsoportok érhessék el. Ily módon akár egyetlen tanuló számára készített tananyagrészeket tehetünk ki a kurzusunkba úgy, hogy annak létezéséről más tanulók nem is tudnak.

Kitűzők

A konferencián egy előadás is felvezeti a témát. Nehéz magyarul érzékeltetni, hogy mi lehet a jelentősége ennek a szolgáltatásnak. Angolszász nyelvterületen ennek évtizedes hagyományai vannak, s már jó ideje beszélhetünk a digitálisan kibocsátott minősítésekről (kitűzőkről). Mindenképp kipróbáljuk, hogy hogyan kell használni. Sőt, minden résztvevő  maga is kap „kitűzőt” a tutoriál elvégzéséről.

Ellenőrzőlista

Az ellenőrzőlista egy több részből (modul, blokk, értékelő napló export) álló megoldás a tananyagban való haladás nyilvántartására és megjelenítésére. Működése szintén a tevékenységek teljesítésének követésén alapul. Lehetőségünk van arra, hogy a kötelező és a választható elemeket elkülönítsük benne. Mind a tanuló, mind a tanár folyamatosan nyomon követheti a tananyagban valló előmenetelt. Önálló exportlehetősége jó megoldás egy-egy tanfolyam, képzés eredményének offline adminisztrálására.

Hogyan értékeljünk?

A tutoriál második felében a Moodle-ban rendelkezésünkre álló értékelési módokról esik szó. Kipróbáljuk a hagyományos pontozás mellett az osztályozási útmutatót és a rubrikát.

Megnézzük, hogy hogyan kell használni a kompetencia alapú értékelést. Hogyan jelenik meg az értékelési felületeken és hogy nyerhetjük ki a rendszerből a keletkező eredményeket?

Természetesen nem hagyhatjuk ki az értékelőnapló beállítását sem. Megismerkedünk a kategóriák szerepével, a tanulói eredmények megjelenítésének módjaival, a pontozási stratégiákkal.

2013. április 18., csütörtök

MoodleMoot 2013

Új helyszínen, az Óbudai Egyetemen kerül megrendezésre a MoodleMoot.

Nyolcadik alkalommal hívjuk tanácskozásra (moot-ra) a magyar Moodle közösség tagjait. Célunk az, hogy mindazt a tapasztalatot, amely eddig felhalmozódott a különböző szakmai műhelyekben, közkinccsé tegyük. Szeretnénk betekintést nyújtani azokba a gyakorlati megoldásokba, amelyek sokkal kényelmesebbé és használhatóbbá teszik a Moodle-t. Fontosnak tartjuk, hogy olyan előadásokat toborozzunk, amelyek számos apró (vagy kevésbé apró) probléma megoldását tennék lehetővé. Jó lenne, ha az idei találkozó egyfajta műhelymunka jelleget kapna, ahol mindenki meg tudja osztani a közösség tagjaival azokat a tippeket, trükköket, amelyeket az elmúlt években alkalmazott.

No és természetesen a Moodle újabb verziói – a 2.4-es sorozat, valamint a hamarosan megjelenő 2.5 – újdonságai is porondra kerülnek.

Az elmúlt években világszerte egyre jelentősebbé vált a nyilvános tananyagok és képzések elérhetősége. A MOOC az egyik leggyakoribb kifejezéssé vált eLearning berkekben és eléggé felforgatja az online oktatás világát. Mi működteti mindezt?

Ugyanakkor tovább élnek, s talán erősödnek azok a mozgalmak, amelyek hagyományosan a tudáshoz való szabad hozzáférés igazságosabb módját keresik (Open Content, Open Access, Open Education Resource.) E mögött olyan világszrvezetek állnak, mint az UNESCO, olyan intézmények, mint az Open University és más egyetemek, vagy említhetjük az Apple uTunes tananyagait.

A kérdés az, hogy a tudás alapú társadalom építése során Magyarországon milyen szerepet tölthetnek be az ilyen típusú megoldások? No és persze minket az is izgat, hogy a Moodle ezekben a tömeges képzésekben,  mint közvetítő eszköz hogyan használható?

Beszéljük meg ezt június 27 és 29 között a MoodleMoot 2013 konferencián!