2013. június 5., szerda

E-learning tartalom fejlesztésének módszerei a Széchenyi István Egyetemen

2004-ben kaptunk egy olyan feladatot, hogy a klasszikus levező képzést át kell alakítani egy hallgató-barát rendszerré.  Az ok: „péntek délután fáradt oktatók, hasonlóan fáradt hallgatóknak akarnak néhány órában egy teljes félévi anyagot átadni”.

A lehetséges megoldások közül csak egy maradt: az e-learning. Elkezdtünk a Coedu CMS rendszerrel ismerkedni, majd az egyetem ezt meg is megvásárolta.  Ezzel kezdődött el Győrben a Széchenyi Egyetemen az e-learning fejlesztés.

Gyorsan kiderült, hogy az oktatók – bár tankönyvet már írtak – nem igazán érzékelik azt a különbséget, amely a nappali elitképzés és a levelező tömegképzés pedagógiai és módszertani igényei között létezik. Bár igyekeznek mindent megtenni a hallgatók felkészítése érdekében. Ezt érthető is, hiszen a felsőoktatásban nem elvárás a tanári-pedagógiai végzettség (ennek az összes következményével).

A fentiek indukálták az egyetemen megkezdett e-tananyagfejlesztés szervezeti és módszertani megoldásait:
  • a tananyag fejlesztése célirányos (önállóan tanulható tartalmak kellenek)
  • a tananyag tartalmazza azokat a módszertani megoldásokat (cél, követelmény, tanulási instrukciók, önellenőrzés…), amelyek a hallgató önálló munkáját irányítják, segítik
  • működtetni kell egy LMS rendszert (Coedu, Moodle), amely szervezi az oktatást
  • minden tárgyhoz (kurzus) tartozzon egy tutor
  • a résztvevőket fel kell készíteni feladataik megoldására (ilyent még nem csináltak)
A tananyagfejlesztés során kialakult az a rendszer, hogy minden tartalomhoz a következő szereplők kellenek:
  • szerző (felelős a szakmai tartalomért)
  • módszertanos (felelős a tartalom módszertani felépítésért)
  • digitalizáló (elkészíti Word állományból a SCORM tartalmat)
  • lektor, fordító, stb.
A szerzőket egy tréning jellegű 2x2 napos felkészítéssel segítettük.
Az első alkalommal (2 nap) történt meg az alapozás. Itt a résztvevők egy közös tartalmon keresztül modellezték az e-learning tartalmi fejlesztés összes lépését:
  • a pedagógiai tervezés lépései (célok, követelmények…)
  • tartalom behatárolása
  • szemléltetés
  • ellenőrzés és értékelés, stb.
Az elméletet azonnal gyakorlati feladatok követték: ami elhangzott, azt azonnal ki lehetett próbálni (közös tananyag: középiskola fizika: egyenes vonalú egyenletes mozgás, lencsék képalkotása, stb.).
A megbeszélések után mindenki a saját fejlesztendő kurzusának egy leckéjét a modelltartalom alapján áttekintette, és itt is elvégezte a megismert, kipróbált lépést.

Azaz a tartalomfejlesztés lépéseit kicsiben el kellett végezni (szabályozott körülmények között).

A második alkalommal (2 nap) a fejlesztők már csak a saját tartalommal dolgoztak. A módszertanos kollégák itt állandóan segítették a munkát. Így akár egy teljes modult is sikerült összeállítani.
A tréning után folytatódott a fejlesztés, elkészültek a tananyagok. Érdekes, hogy ezeket nagyon hamar már a nappali képzésben is felhasználták.

Az utóbbi években 100-at meghaladja az összeállított és alkalmazott e-tartalmak száma. Ezek nélkül nem tudtunk volna elindítani olyan szakokat, szakirányokat, amelyek teljesen az e-tanulásra épülnek. Nem tudtuk volna elindítani a duális mérnök BsC képzést, ahol a hallgatók két félévet egy vállalatnál töltenek (heti 40 órás munkaidőben).

A MoodleMoot 2013 konferencián felajánlott módszertani felkészítés a korábban leírt tréning rövidített változatát modellezi. Itt várunk minden olyan érdeklődőt, aki az e-learning tartalmi fejlesztés és felkészítés fenti megoldását meg kívánja ismerni.

Nagy Tamás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése